Segítség! Mi baja a szobanövényemnek???

Segítség! Mi baja a szobanövényemnek???

Télre a legelszántabb kiskertészek is többé-kevésbé beszorulnak a négy fal közé, és próbálják hasznosan elütni az időt tavaszig: ágyást terveznek, vetőmagokat válogatnak, megkezdik a legkorábbi fajok palántanevelését, egy-egy enyhébb napon pedig a kertbe kiszabadulva megkezdődhet az almafélék metszése, a kertben végzendő kisebb javítások elvégzése, vagy a tavaszi veteményezés előkészítése. Az okos kertészt persze télen is csupa zöld veszi körül: sose találkoztam még olyan kertőrülttel, akinek ne lett volna egy kisebb-nagyobb zöld sziget az otthonában, ahol különböző, télen-nyáron virító cserepes trópusi növények gondoskodnak a kiegyensúlyozott hangulatról, na meg persze az állandó tennivalókról. Merüljünk el kicsit mélyebben a szobanövények titokzatos világába: tekintsük át azokat a legfontosabb ápolási és növényvédelmi praktikákat, melyekkel garantált a siker és az egészséges, erőtől duzzadó cserepes növényállomány!

Beteg a szobanövény – biztos mindent megadtam neki?

Amennyiben valamilyen tünetet észlelünk a szobanövényen (és nem látható egyértelműen valamilyen kártevő vagy kórokozó jelenléte), mindig ezt a kérdést kell elsőként feltennünk magunknak! A cserepes szobanövényeknek ugyanis meglehetősen kevés, és szerencsére nagyon könnyen felismerhető károsítója van, ugyanakkor nagyon-nagyon hajlamosak a különböző élettani megbetegedésekre, amelyek mindig valamilyen tartási hibára vezethetők vissza.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a szobai körülmények között, főleg a téli időszakban a fény a leginkább kritikus tényező: az ablakokon bejutó, kevés és erősen szűrt fény – ez a világos szobákra is igaz, figyeljük csak meg, mennyivel világosabb van, amint kilépünk a házból – csak kevés növény fényigényét képes tartósan kielégíteni. Éppen ezért a legelterjedtebb cserepes dísznövények olyan trópusi vagy szubtrópusi fajok, melyek vagy az őserdők aljnövényzetében, vagy a fák koronájában, de biztosan árnyékos, párás körülmények között élnek. Ide tartoznak – a teljesség igénye nélkül – a lepkeorchideák, a dracénák, a broméliák, a zebrapletyka, a sugárarália, a diffenbachiák, a filodendronok és a fikuszok. Túlzottan alacsony megvilágítás esetén ezek a növények is mutathatják a fényhiány jellegzetes tüneteit: a növények megnyúlnak, a levelek elveszítik élénkzöld színüket, és a növény felkopaszodik. A fényigényesebb növényfajokon a tünetek még korábban és még intenzívebben jelentkeznek: ki ne látott volna már felnyurgult, teljesen alakját vesztett mikulásvirágot vagy korallvirágot! A mediterrán növények (leander, rózsamályva, aloék, agávék, citrusfélék) a téli nyugalmi időszakukban elviselik ugyan a fényszegény szobai körülményeket, de a fagyok elmúltával jobb őket a kertben tovább gondozni. A túl sok fény is ártalmas lehet: általában az első komolyabb tavaszi nap betűzése szokott jellegzetes égési foltokat hagyni az érzékenyebb szobanövények levelein.
A másik nagyon gyakran tapasztalt tünetcsoport a levélhullás: általában alulról felfelé haladva a levelek sorban sárgulnak majd lehullanak, a növény gyorsan felkopaszodik. A jelenséget több környezeti tényező is okozhatja, sőt gyakran egyszerre több probléma együttes jelenléte váltja ki a növények gyors leromlását. Levélhullást leggyakrabban a huzat, a becsapó hideg levegő (a növény „megfázik”), a gyenge talajminőség, a levegő túl alacsony páratartalma, a túl hideg öntözővíz vagy a túlöntözés következtében rothadó gyökerek okoznak. Legjobb védekezés a megelőzés: kerüljük a huzatot, jó minőségű, a növény típusának megfelelő földkeveréket használjunk, elég nagy méretű legyen a növény cserepe, kerüljük a túlöntözést és a pangó víz kialakulását. Amennyiben a tüneteket valamilyen talajprobléma okozta, a növény gyors átültetésével a további leromlás általában megelőzhető.
A virágok, virágkezdemények elrúgását is általában valamilyen környezeti probléma, leggyakrabban huzat vagy a növények túl gyakori mozgatása okozza.
Végül említést kell tennünk a tápanyaghiányról is: szobanövényeinken leggyakrabban a nitrogénhiány okozta sárgulással, és az alsó leveleken megjelenő foszfor és káliumhiány tüneteivel találkozhatunk. Növényeinket évente ajánlott átültetni jó minőségű, a növény igényeinek megfelelő típusú virágföldbe, míg év közben tápoldatozással (Kiskertész Virágözön és Laminaveg alga készítmény) segíthetjük növényeinket, de ügyeljünk arra, hogy a túlzott tápanyagbevitel sómérgezést is okozhat, aminek következtében a növény gyökerei elszáradnak, a növény kókad majd elpusztul.

 

Baktériumos és gombás betegségek

Fellépésükre szerencsére csak ritkán kell számítanunk, mivel a száraz szobaklíma általában nem kedvez a megtelepedésüknek. Néhány növényfaj levelein előfordulhatnak foltbetegségek, ellenük az első tünetek megjelenésekor Mister-es (felszívódó) permetezéssel vehetjük fel a harcot. Fontos szerepe van a megelőzésnek is: növényeinket lehetőleg úgy öntözzük, hogy a lombleveleken ne álljanak meg a vízcseppek. A gyökér- vagy tőrothadást – bár szintén a talajban élő lebontó baktériumok és gombák okozzák – nem tekinthetjük kórképnek, mivel kiváltó oka egy technológiai hiba: a túlöntözés és a cserepekben pangó víz. Ha időben észrevesszük, a növény gyors átültetésével és az öntözés mérséklésével esetleg még megmenthetjük az érintett töveket.

díszbabér

sztigminás levéllyukacsosodás díszbabéron

 

Kártevő rovarok

Néhány meleg- és szárazságkedvelő rovarfaj előszeretettel károsít szobai dísznövényeinken, súlyos kártétel esetén a növény rövid idő alatt nagyon legyengül, akár el is pusztulhat. A takácsatkák és a szélesatkák a levelek fonáki, majd színi oldalán szívogatnak, az apró állatok szúrásainak hatására a levelek jellegzetesen elsárgulnak, megjelennek az atkák ürülékcseppecskéi, majd a fertőzött levelek idővel lehullanak. A teknős és viaszos pajzstetvek, és a gyapjastetű főleg a fásszárú dísznövények hajtásain, levelein és levélnyelein, vagy az orchideafélék virágszárain szívogatnak. A károsított növények növekedése lelassul, gyengülnek, az alsó leveleket vastagon borítja a csillogó mézharmat, melyen később a korompenész is megjelenik. A szobában teleltetett leander levelein gyakran olyan mértékben szaporodik fel az oleander-pajzstetű, hogy védekezés hiányában a növény tavaszra szinte a teljes lombját elveszíti. A melegkedvelő, folyamatos fejlődésű levéltetűfajok (oleander levéltetű, zöld gyöngyvessző levéltetű, fekete bükköny levéltetű, zöld őszibarack levéltetű) kártételére elsősorban tavasszal, az ekkor intenzíven növekvő új hajtásvégeken számíthatunk. A károsított hajtások gyengülnek, torzulnak, gyakran vissza is száradnak, az alsóbb leveleken itt is megjelenik a korompenész.
A kártevő rovarok ellen legjobb védekezés a gyors védekezés: igyekezzünk elkerülni ezen kártevők lakásba hurcolását, ha mégis bekerülnének (erről növényeink folyamatos, alapos megfigyelése révén bizonyosodhatunk meg) haladéktalanul kezdjük meg a kezelést! Levéltetvek és pajzstetvek ellen kifejezetten hatásos a káliszappanos permetezés, vagy a fertőzött levelek szappanos vízzel történő lemosása (ez utóbbi főleg vastag, bőrnemű levelekkel rendelkező fajok esetében járható út). Kémiai védekezésre a felszívódó Spilan 20SG-t használhatjuk, akár permetszerként, akár a növényt az oldattal belocsolva, így a hatóanyagot maga a növény veszi fel a táptalajból. Atka és pajzstetű kártétel esetén segíthet a levegő páratartalmának emelése is.
Összefoglalva láthatjuk tehát, hogy szobanövényeink jó kondícióban tartása bár nem egyszerű, de pár praktika betartásával bárkinek sikerülhet! Növénykéink pedig nagyon hálásak lesznek erőfeszítéseinkért: színesebbé és természetközelibbé teszik lakókörnyezetünket az év 365 napján!
 

gyapjas pajzstetű legyező pálmán

gyapjas pajzstetű legyező pálmán

 

pajzstetű

pajzstetű

Kerti kalendárium

Februári teendők kiskertünkben

Igazán különleges látványt nyújt az ebben az időszakban virágzó varázsmogyoró, de kedvező időjárás esetén a kora tavaszi hagymások virágaiban is gyönyörködhetünk.

Márciusi teendők kiskertünkben

A tavasz első hónapjában érdemes előkészítenünk zöldségeskertünk talaját, amelybe a hónap végén a korai zöldségeket vethetjük el.