Kertészet és növényvédelem mesterfokon!

Honnan származik?

Behurcolt kártevőnk, őshazájában Észak-Amerika keleti és középső részén általánosan elterjedt. Európában 1979-ben jelent meg, először Olaszországba dísznövényekkel, faiskolai szaporítóanyagokkal hozták be. Innen terjedt tovább számos európai országba, köztük hazánkba is. Magyarországon 2004-ben figyelték meg Budapesten, parkokban díszfákon, majd innen az egész országban elterjedt. Az utóbbi években egyre nagyobb tömegben találkozhatunk velük házikertekben is.

A nyári kánikula gyepünket is kihívások elé állítja, így annak megóvása, ápolása az év ezen szakaszában is rendkívül hangsúlyos. Az élettelen tényezőkön felül, mint például a hőstressz, számos kórokozó is megnehezítheti feladatunkat. Sokszor a gyakorlott szem is nehezen különbözteti meg a nem fertőző tényezők és a kórokozók által előidézett károsodásokat. Az alábbiakban a legfontosabb nyári teendők kerülnek bemutatásra, illetve néhány jellemzően nyáron előforduló gombás betegség.

Akinek kiskertje van fontos, hogy a kis helyről, minél több növényt tudjon betakarítani egy tenyészidőszak alatt. Ezért érdemes másodveteményekben gondolkodni, hogy kihasználjuk a helyet a korán lekerülő zöldségek után. A másodvetésű növényeket július közepéig vessük el és még őszig vagy az őszi időszakban be is takaríthatjuk a termést.

A gyümölcsfák nyári metszése még napjainkban is szokatlan munkaműveletnek számít sok házikertben, habár az üzemi termelésben már sok éve ismert és jól bevált termésszabályzási eszköz. Alkalmazásának számos előnye van, amit ha megfelelő időben és módon hajtunk végre, akkor azzal számottevően növelhetjük a termés mennyiségét és minőségét. 
 

A monokultúrák, füvesített területek, valamint a városok miatt a méhek számára egyre nehezebb folyamatos élelmet – vagyis virágokból kinyert fehérjét – találniuk. Ha ezen segíteni szeretnénk az sem mindegy, hogy milyen növényt ültetünk, mivel nem egyforma a virágok tápértéke. Lássuk mit tehetünk mi a méhek érdekében?

A kertészkedő gazdák és a nagyüzemi termelők is jól ismerik az almás kertek rettegett rémét, az almamolyt. Amióta, az ember foglalkozik az alma háziasításával és az alma termesztéssel azóta hadban áll ezzel az apró és „szinte láthatatlan” kártevővel. Minden évben számolnunk kell megjelenésével és terveznünk kell az ellene való védekezést.

   SZAMÓCA  •  MÁLNA  •  SZEDER   

Elég figyelmet szentelsz a bogyós gyümölcsűek növényvédelmére? Ismered a legfőbb betegségeket és rovarkártevőket? 

A címben szereplő mondat sokaknak álma, hiszen rohanó életünk mellett egyre több család a kertre nem mint élelmiszertermő területre, hanem pihenést szolgáló, szemet gyönyörködtető nyugalmi szigetre gondol, üde zöld hibátlan gyep képében. 

Az elmúlt években az éghajlatváltozásnak köszönhetően megszaporodtak a szélsőségek időjárási események, amelyek a gyümölcsösökben is jelentős kárt képesek okozni. A legnagyobb pusztítást a tavaszi fagykárok okozzák, amikkel szemben csak korlátozottan tudunk védekezni, cikkünkben ezen módszereket tekintjük át.