Kertészet és növényvédelem mesterfokon!

A szilva a rózsafélék családjához tartozó, csonthéjas gyümölcs. Közeli rokonaihoz tartozik a kajszi, őszibarack, meggy, cseresznye. Mivel szinte minden házikertben megtalálhatóak ezek a gyümölcsfák és közös betegségeik és kártevőik vannak, ezért mindig komplexebben kell a növényvédelmükre tekinteni. Sokan úgy tartják, hogy a szilva az igénytelenebb növények közé tartozik és nem szükséges növényvédelmi kezeléseket elvégezni megóvásuk érdekében, de időjárástól függően sokszor fellépnek olyan betegségek és kártevők a házikertben is, amelyek indokolják a növényvédőszeres kezeléseket. 

Manapság a kerteket el sem tudjuk képzelni örökzöldek nélkül. Tujákat ültetünk szegélynövényként, erdőt idéző árnyékát élvezzük a fenyőknek, amelyek üde színfoltjai környezetünknek. Egész évben zöld pompát biztosítanak nekünk, amely miatt nagy népszerűségnek örvendenek. 

Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet...tartja a mondás. De vajon, hogy érjük el, hogy a növényeink virágozzanak és  sokáig díszítsék kiskertünket. Cikkünkben összeszedtük azokat a praktikákat, módszereket és növényvédelmi megoldásokat, amikkel elősegíthetjük, hogy a virágzó növényeink kertünk ékkövévé váljanak. 

A mosolygó alma és a csengő barack mellett nem véletlenül népmesei szereplő a szóló szőlő. Régebben és manapság is a kertek ékessége és dédelgetett növénye volt a szőlő, többféle felhasználási lehetőséget biztosítva gazdájának. Ahhoz azonban, hogy mesés termésünk lehessen nem csak szakértelem és gyakorlati tapasztalat kell, hanem megfelelő időjárási körülmények is szükségesek.

Hiánytünetek és stresszkezelés

Sokszor a növényeinken előforduló világosabb vagy sötétebb foltok, levélerek menti fehéredések nem betegség vagy kártevő okozta tünetek, hanem a tápanyaghiány különböző szimptómái. Ahhoz, hogy növényeink gondtalanul fejlődhessenek és a károsítókkal szemben ellen állók legyenek, mindent meg kell adnunk számukra, amire szükségük lehet. Ha nincs megfelelő, harmonikus tápanyagellátás akkor bizony szembe kell néznünk a különféle tápelemhiány okozta tünetekkel. 

A hiánytünet leírások mellett ábrákkal és képekkel szemléltetem a legfőbb tünetjellemzőket 

A hagyma - amely leginkább gyűjtőfogalom, hiszen a növény számos fajtáját termesztjük - a legismertebb növények között van, számos főtt, sült vagy párolt ételünk elkészítéséhez ad alapot, de nyersen is fogyasztjuk. Aligha van másik olyan növény, amelyet annyira széles körben fogyasztanának a világ minden táján, mint a hagymát. Közkedveltségét a sokoldalúsága alapozza meg. Élelmiszerként az egész világon elterjedt. Orvosi szempontból pedig több mint 40 olyan betegség ismert, melynek kezelése során hatékonynak találták a hagymafogyasztást. A hagymafélék nagyon sok olyan, biológiai szempontból hatékony molekulát tartalmaznak, melyek hatása más növényekből is jól ismert. Legfontosabbak ezek közül a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek, valamint a flavonoidok (gyógyhatású vegyületek).
 

A világban a burgonya, a kukorica, búza és rizs után a negyedik leggyakrabban termesztett növény. Széleskörű elterjedését rendkívül tág tűrőképességének köszönheti. Magyarországon sem esik más megítélés alá a szóban forgó növény, mivel közkedvelt fogyasztási cikknek számít.
 

Ha nem szeretnéd, hogy a cseresznye vagy meggy fádon a gyümölcs „megkukacosodjon”, akkor a következő tanácsokat figyelmedbe ajánlom!
Hazánkban két faja ismert a cseresznyét és meggyet károsító légynek: az európai cseresznyelégy, és az amerikai keleti cseresznyelégy. Kártételük ugyanaz: a nyüvek (kukacok) a gyümölcsöt fogyasztják, a gyümölcs pedig a kártétel helyén rothadni kezd. A védekezésben a kihívást e két faj elhúzódó rajzása jelenti.
 

Mindenki találkozott már az apró, néhány mm-es, törékeny testű, gyakran szárnyakkal rendelkező levéltetvekkel. A levéltetvek szívó kártevők: főként a fiatal leveleket szívogatják, a növény nedvével táplálkoznak. Ennek következtében a levelek torzulnak, összesodródnak, gyakran el is színeződnek.